Kakucs község a közép-magyarországi régió (Pest megye) déli részén, Dabas város kistérségében található, területe 21,8 km², népessége valamivel több mint 2900 fő.
Földrajzi, természeti adottságai nincsenek, legfeljebb a morfológiája érdekes, mert a Felső Homokhátsághoz tartozó község. Inárcs és Újhartyán, Budapest (~40 km) és Kecskemét (~50 km) között fekszik, az M5-ös autópálya mellett. A település nem tartozik közvetlenül a budapesti agglomeráció területéhez, busszal, személyautóval, teherautóval könnyen és gyorsan el lehet jutni a fővárosba az autópályán haladva. A szomszéd falut (Inárcs) a Budapest-Kecskemét vasútvonal érinti (Inárcs-Kakucs vasútállomás), Kakucsról csak autóval van közel a vasútállomás, mert buszjárat ritkán jár. A busztársaság azonban sűrűn járatja autóbuszait, a község teljes hosszát átszelő Újhartyán-Budapest és Újlengyel-Budapest vonalon. Sokan választják a mindennapos ingázást, hogy egyaránt kihasználhassák a közeli főváros és a falu által nyújtott lehetőségeket, azonban a környező falvak, valamint az alig több mint 10 km-re fekvő Dabas város jelentősége sem hanyagolható el.
A településen élők egy része „Jász” és „Kún” szórvány népcsoportból tevődik ki. Kakucs legrégibb írásos említése 1456-ból való. Ebben az oklevélben mint pusztát, "Kakuch" alakban írták. Ezen kívül mindössze két írás maradt róla (1465: "Kakwch", 1513: "Kakuch").
Egyesek kapcsolatba hozzák a kajkó (vagyis horog, horgas fa) családjába tartozó, "kakucs", azaz hosszúnyelű görbe kés jelentésű barkósági tájszóval, mások a magyar "kukucsol", azaz kukucskál jelentésű igével való kapcsolatát vetik fel.
Úgy tűnik, hogy legtöbb realitása annak a magyarázatnak van, mely szerint benne az ótörök "qoq" szó rejlik, s a helynév annak a származéka. E szó jelentése "füstölögve ég, kozmás szaga van", ami a tőzeges láperdőkből nyert korai magyar falura utalhat, melyet égetéses irtással alakíthattak ki első lakói.
A falu polgári korszaka a paraszti birtokok kialakulásával és a gödöllői uradalom itteni majorságát megvásárló Kakucsi Liebner József földesuraságával vette kezdetét. A földterület fele ettől kezdve Liebner birtokához tartozott, aki a kiegyezés koráig külterjes módszerekkel használt uradalmat modern árutermelő nagyüzemmé fejlesztette. Intenzív agrokultúrát honosított meg, gőzmalmot, szeszgyárat működtetett, jelentős mennyiségű mezőgazdasági terméket szállított a budapesti piacokra. A változásokat jól érzékeltetik a határ művelési ágainak változásai. Mindezek következtében a századfordulótól a lélekszám növekedése felgyorsult. Ötven év alatt megduplázódott, ami annál inkább jelentős, mivel közben többen a lassan benépesülő Inárcs pusztán telepedtek le, melynek lélekszáma 1945-re elérte az anyaközségét. A lakosság (melyet Fényes Elek még magyar-tót falunak írt) fokozatosan elmagyarosodott.
Felekezeti összetételük viszont nem változott, 92%-uk ekkor is katolikus volt, akik 1927-ben leváltak az újhartyáni anyaegyházról, majd neogót jellegű templomot építettek, ami később önálló plébániává alakult.
A falu ápolja a gyermekéveit nagyapja, Liebner József birtokán, Kakucson töltő író, költő és irodalomtörténész, Rónay György (1913—1978) emlékét is, akiről utcát neveztek el.
Igényük volna a népi hagyományok ápolására, de az ilyen községek és települések számára az urbanizációs folyamatok lassítása és megállítása a legfontosabb feladat. Az egyik ilyen lehetőség a gasztroturizmus által adta lehetőségekben rejlik. Talán az a felismerés, amely az elődök kultúrájának bemutatásában rejlik, elindít egy pozitív folyamatot az itt lakókban.
Látnivalók, érdekességek Kakucson
Római Katolikus Egyház
1911-ben Kakucsi Liebner József földbirtokos magánkápolnát építtetett Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának tiszteletére. Ide temették el 1925-ben Liebner János váci teológiai tanárt, a kegyúr fiát. 1922-ben expositúrává tették. Első kihelyezett káplánja Hermann Tádé volt. 1926-ban tették le az új templom alapkövét, mely 1928-ban el is készült. A templomnak korabeli színes üvegablakai vannak, melyeken a Kakucsi Liebner család címere is megtalálható. Az üvegablakok némelyik ritkábban ábrázolt szenteket jelenít meg. Így az egyik ablak boldog Gizella, Szent István király feleségének emlékére áll. 1926-ban önálló lelkészséget, 1951-ben pedig plébániát alapítottak, előtte Újhartyánhoz tartozott. A templomot 1971-ben és 1983-ban renoválták.
A plébánia háza Kakucsi Liebner József ajándéka, melyet 1974-ben és 1980-ban restauráltak. A ház kb. 250 évvel ezelőtt épült. Az újhartyáni határban 1925-ben emlékkápolnát építettek.
Plébániahivatal
hivatali cím: 2366 Kakucs, Hősök tere 3.
Rónay György Könyvtár és Közösségi Ház
2366 Kakucs Fő út 24.
A könyvtár gazdag könyvanyaggal és kiválóan képzett vehetővel rendelkezik. A hagyományos funkció mellett a község egyesületei rendszeresen a falai között tartják az összejöveteleiket.
A teremben található négy számítógéppel ellátott állomás, ahol a fiatalok és idősek egyaránt megismerkedhetnek a modern kommunikáció kezelésével, és használhatják az eszközöket.
Tájház
2366 Kakucs Fő út 130 szám alatti házas ingatlan.
Ez a ház egyik utolsó képviselője a hagyományos kakucsi építkezési szokásnak Nyeregtetős, vertfalú lakóház, már a II. világháború idején is állt. Alaprajzát tekintve: szoba-konyha-szoba beosztású, melyhez egy kamra, folytatólagosan egy istálló is kapcsolódik. Egészében véve az „alföldi”, vagy „középmagyar” lakóház elemei ismerhetőek fel az épületegyüttesen.
Ez a ház hordozza Kakucs község korai építészetének legfontosabb jegyeit, ez az egyetlen olyan épület, amely faluház/tájház szempontjából a falu közössége számára hagyományos értékeket hordozó épített emlék.
Megtekinthető benne a régi kakucsi élet minden tartozéka, jellegzetes berendezési tárgya. Az udvarán álló kemencében klasszikus ételek készülnek.
A tájház életét az év jeles alkalmaira, tavasztól őszig kézműves foglalkozások, társas rendezvények teszik színessé. Nyaranta egy hétre hagyományőrző tábor várja a gyermekeket.
Kakucs Ring
A Kakucs Ring 2007 tavaszán nyitotta meg kapuit, mint gokart pálya. A vonalvezetés azonban egyaránt kedvez a motorosoknak, robogósoknak, illetve különböző autós szakágaknak is. Különlegessége, hogy az aszfaltcsík mindkét irányban használható, így különböző nyomvonalak kialakítására alkalmas.
Kirándulás
A Csévharaszti ősborókás védett területéhez kapcsolódik, és hasonló természeti értékeket rejt magában. Határának Pótharasztpuszta felőli peremén (a Vajkó, a Kanászlapos stb. tájrészeken) kellemes kirándulóhelyek terülnek el.